2017. június 2., péntek

Filmek, amelyek hűek a regényekhez

Filmek, amelyek hűek a regényekhez
 =




Filmek, amelyek követik a könyv történetét. Nem is tudom, ki mondta azt a badarságot, hogy a filmekben nem lehet eljátszani ugyanazt, ami a könyvben van. Ezermillió okot fel szoktak sorolni. Csakhogy ez nem igaz, csupán nem lehet mindent eljátszani, mert nagyon hosszú lenne a film, de ugyanazt a történetet el lehet.
Számos kiváló könyv van, amelynek többször feldolgozták a történetét, de egyszer nem voltak képesek normálisan eljátszani, minden alkalommal valami mást találtak ki. Bennem túl nagy a tisztelet egy jó regény iránt nemhogy pofátlanul valami más történetet eszkábáljak belőle. Márpedig sajnos ez történik a filmregények legnagyobb részével.



Összeszedtem egy pár filmet, amelyek hűen követik a regények történetét. Néhány kivételével a többi magyar és nem is lehetett könnyű elkészíteni őket - gondoljunk csak az Egri csillagokra - s ez bizonyíték arra, hogy igenis lehet, csak akarat kérdése. Mindegyik filmnek a könyvváltozatáról is írtam már a könyves blogomban, ezek a címekre kattintva elolvashatóak.

Filmek, amelyek olyanok, mint a könyvek


A Légy jó mindhalálig második feldolgozása 1960-ban, elég jól követi a Móricz Zsigmond által leírtakat. A regényhű filmek közül időben ez a legelső, amely elkészült és később láttam is.
A kőszívű ember fiai 1964-65 -ből, egy nagyon hosszú mű hosszú filmje. Ebből kimaradt néhány részlet, ami nem is csoda. De itt még ráadásul valódi farkasokat használtak az üldözéses jelenetnél. A hosszú történetekhez képest elég jól eljátszották azt, ami a könyvben van.
A Tüskevárt 1966-ban filmezték le, 8 részben, és ehhez remekül felhasználták a könyv részeit. Itt még a szereplők is elég jól el lettek találva, a Matulát játszó Bánhidi László például tökéletes választás volt. Mivel sorozatnak készült, lehetőségük volt részletesen filmre vinni a Tüskevár könyv jeleneteit, és ez a sorozat elég népszerű is lett anno.
Az Egri csillagok könyvben is a kedvencem volt gyermekkoromban, s az egyik legjobb magyar filmnek tartom. Az 1968-as filmben ugyan sok jelenet kimaradt – különösen a regény második részéből (Gábor pap is hiányzik) – de ha az egri eseményeket nézzük, ott szinte minden fontosabb jelenet szerepelt. Az akciófilmbe is illő jeleneteket nem lehetett könnyű megcsinálni, és mégis megtették. Ha a magyarok 1968-ban képesek voltak erre, akkor vajon mi akadálya van, hogy egy könyvet manapság történethűen filmre vigyenek? Nyilván félre kellene tenni az alkotóknak a saját elképzeléseit – és tisztelettel adózva a könyvnek és a szerzőnek – megvalósítani a leírtakat.
Visszatérve az Egri csillagokra, azt már gyermekkoromban firtattam, hol csinálták a filmet, amikor Egerben a vár alatt ott a város. A válasz Pilisborosjenő, ahol még megvannak a filmhez készített vár maradványai.




 =


Az 1966 és 1969 között leforgatott A Pál utcai fiúk igazán zseniális. Ilyen jól nagyon kevés alkalommal adnak vissza egy regényt, sőt nem is szoktak. Átkozottul jól eltalálták a szereplőket, a helyszíneket, és a történet hű maradt a regény vonalához. Bár külföldiek játszották a gyerekeket, és félig amerikai film, szinte mindent visszaad amit a regényben olvashatunk. Legjobb idegennyelvű filmként Oscar díjra is jelölték. Ha látom, ugyanazt érzem, mint a regény olvasásakor és ez nagy szó egy film esetében.
A Rab ember fiai egy kellemes kis ifjúsági regény volt, de nem tett rám nagy hatást sem könyvben, sem filmben. Viszont az 1979-es filmről is elmondható, ami az eddigiekről. Bár az úszó sziget elmaradt – érhető okokból – a cselekmények vonalát követte a forgatás. A színészek is jól eljátszották a könyvbeli szerepeket.
Végül egy angol alkotás. A Copperfield Dávidnak több feldolgozása van, az 1999-es, kétrészes tévéfilm egy nagyszerű kivétele a filmregényeknek. A főszereplő barátja ugyan kimaradt a filmből, és a végefelé egy-két esemény sorrendje nem stimmelt, de ezt leszámítva, minden fontos részletet eljátszottak a könyvből. Nem pont így képzeltem el minden szereplőt, de hűen ábrázolták az író által megalkotott alakokat. A történet a regénybeli fejezeteket követte a filmben is, elég korrektül.

A Mentőexpedíció című – 2015 –ben bemutatott tudományos-fantasztikus film, a négy évvel előbb megjelent A marsi sci-fi regény alapján készült. Ebben a valósághűen ábrázolt történetben, a marsi környezetben életben maradt ember találékonysága van ábrázolva. Nagyon hűen követték a könyv vonalát, csupán néhány rész maradt ki, például amikor a marsi „kocsiúton” viharok miatt kerülnie kellett a főszereplőnek. Meglepően ritkaság, hogy ennyire következetesek maradnak egy regényhez. Egyébként a 2003-as katonai sci-fit, a Végjátékot is említhetném, ahol szintén az eredetül szolgáló könyv története mentén haladtak.


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése